Dánszentmiklós község

Adatok

Régió: Közép-Magyarország
Megye: Pest megye
Kistérség: Ceglédi kistérség
Lakosság: 2800 fő
Terület: 38.01 km²
Népsűrűség: 73,66 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 53

Fekvése

A 2800 lakosú község Pest megye déli részén, a Duna-Tisza közi homokhátságon fekszik. Közúton a 4-es számú főutat az M5-ös autópályával, Albertirsa és Örkény között összekötő úton, illetve a 405-ös számú főútról Nyáregyházánál déli irányba letérve érhető el legkönnyebben. Budapesttől, Szolnoktól és Kecskeméttől 60 km-re fekszik. Cegléd város (30 km) kistérségéhez tartozó település, aktív tagja a Dél-Pest megyei Településfejlesztési Társulásnak.

Története

A község első ismert írásos említése egy 1324-ből való oklevélből származik, puszta helyként szerepel. Területén több Árpád-korban létezett falu és templom nyomát is megtalálták. Neve a „dán” és a Szent Miklós kifejezések összetételéből keletkezett. A latin eredetű „dán” szó jelentése: „dán ember” azaz erdőlakó, a vidék erdős jellegére is utalhat. Szent Miklós valószínűleg az egyik Árpád-kori templomnak lehetett a védőszentje. Az is elképzelhető, hogy elnevezése kapcsolatban áll Dány település nevével, ami tőle északra a Gödöllői-dombság területén található. Ebben az esetben kora Árpád-kori szállásváltó rendszer emlékét őrzi a név és a két település között vándorló család nevére utal. A település lakói egyébként rövidítve a Dános nevet használják, magukat dánosi-nak nevezik. Ennek oka talán, hogy a XIX. században létezetek Alsó-, Középső- és Felső-Dános helynevek.

A török időkre biztosan elnéptelenedett falu földjeit előbb a szomszédos Vatya község, majd annak pusztulása után Nagykőrös vette bérbe. A török kiűzését követően a pilisi Beleznay grófok tulajdonába került, illetve Nagykőrös városa szerzett bérleti jogot területein. Az 1850-es években Beleznay grófok gazdatisztjénél házitanítóskodott egy ideig Petőfi Sándor öccse, István és feleségül vette a gazdatiszt lányát Antóniát.

A 19. század végén egyik legnagyobb földbirtokosa Wekerle Sándor egykori miniszterelnök volt. Ekkoriban kezdett formálódni a mai falukép a szórványtelepülés besűrűsödésével. Az uradalmak és tanyasorok mellett nagyobb birtokosok parcellázással létrehozták az első utca szerű telepeket, ahol többnyire szőlőmunkások éltek. Ők a filoxéra-vész után telepített homoki szőlőket művelték. A 20. század közepére az itteni tanyák, uradalmak és telepek lélekszáma már elérte a 2000 főt. A községháza 1944-ben épült fel, az 1950-es évek közepén a római katolikus templom is elkészült.

Gazdasága

A mezőgazdasági jellegű településen a fő megélhetési forrást a gyümölcstermesztés, mint alma, szilva és meggy jelentette. Elsősorban az 1945-ben megalakult Micsurin Termelőszövetkezet hagyományait követve. Jelenleg a keresőképes lakosság többsége ingázik, főképp Budapestre.

A megnevezett gyümölcsfajták kedvező áron vásárolhatók meg a helyi termelőknél minden év őszén. A 1970-es évektől nagyüzemi módszerekkel termelt gyümölcs feldolgozására láda-, majd konzerv- és hűtőtüzem épült. Időközben kiépült Dánszentmiklós intézményhálózata is. Általános iskola, óvoda, orvosi rendelő, gyógyszertár, postahivatal működik a településen. A kulturális feladatokat a 2000 m²-es Művelődési és Sportház valamint a Sportcsarnok és a Könyvtár látja el. A település rendelkezik a teljes közmű ellátottsággal víz-, gáz-, telefon-, kábeltelevízió- és csatornahálózattal. A környező településekhez viszonyítva kedvező ingatlan árakkal számolhatnak a községben letelepedők. A helyi önkormányzat szívesen látja a letelepedésre vágyó fiatalokat és vállalkozásokat, befektetőket.

Nevezetességei

Római katolikus templom, mellette Szent István király szobra
Plósz-kúria
Vekerle Kastély

Következő községek

További községek